|
 |
|
|
Káprázatos barlang a Gellért-hegy belsejében
Egy új barlang ,,felbukkanása" és feltárása már önmagában véve is rendkívüli esemény. Különlegességét tovább növeli, ha hozzátesszük, hogy ez egy kétmilliós világváros szívében történt: a Gellért-hegyen
Új, kristályképződményekben rendkívül gazdag barlangot tártak fel a Gellért-hegy oldalában, a Citadella alat... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A MAGYAR BARLANGKUTATÁS TÖRTÉNETE
(részlet 1.)
A barlangok és az emberek kapcsolata rendkívül sokrétű és mindig változó volt. A barlangok nagy része már kialakult, mire az ősember vagy elődei megjelentek a Földön, s kapcsolatba kerültek a sajátos föld alatti világgal, a sötéttel, a misztikussal és a védelmet nyújtóval.
Az ősember és az értelmes ember kor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az aggteleki Baradla-Domica-barlangrendszer 1.
Az Aggteleki-cseppkőbarlang, vagy ahogyan a vidék népe nevezi: a Baradla-barlang Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere. Járatainak eddig feltérképezett hosszúsága ugyan ,,csak" 25 km, s így a barlangok hivatalos hosszúsági ranglistáján ma már több külföldi barlang is megelőzi, rendkívü... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az aggteleki Baradla-Domica-barlangrendszer 2.
Túraútvonalak a Baradla-Domica-barlangrendszerben
A barlang különböző szakaszaiban nagy idegenforgalmi látványosságot jelentő túraútvonalakat alakítottak ki, kényelmes betonozott sétauta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A jósvafői Vass Imre-barlang
1954. augusztus 31-én egy hétméteres akna alján a műegyetemista barlangkutatók lelkes csoportja belyukadt a Vass Imre barlangba, mely azóta az ország legjobban megvizsgált barlangjává vált.
Már a feltáró akna lemélyítését is széles körű tudományos kutatás előzte meg. Ennek során a csoport tanulmányozta a környék karsztforrásait, e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Almási-zsomboly
Az Almási-zsomboly, amely sokáig a ,,legmélyebb hazai barlang" címet birtokolta, közvetlenül az Alsó-hegy fennsíkját átszelő országhatár magyar oldalán, 520 m tszf. magasságban nyílik. Ha a határvonaltól függőleges vonalat húznánk a mélybe, az keresztezné a zsomboly lefelé kiszélesedő aknáját.
A zsombolyba először 1927-ben a BETE ex... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szabó-pallagi-zsomboly
A Szabó-pallagi-zsomboly - vagy más néven a Baglyok-szakadéka - az ún. Szabó-pallagi erdészház közelében, egy töbör oldalában, 490 m tszf. magasságban nyílik. A Vecsem-bükki- és az Almási-zsomboly mellett a legismertebb alsó-hegyi aknarendszer. Az 1911. évi első expedíció alkalmával nem mentek le, mindössze mélységét mérték meg, amit 62 m-ne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bükk
Míg a múlt század barlangok után kutató, kuriózumra vadászó utazói elsősorban a Felvidék és Erdély barlangjait keresték fel, addig a Bükk bércekkel tarkított rengetegét igen kevesen ismerték. A hazai ősemberkutatás és Kadič Ottokár személye indította el azt a már csaknem évszázados barlangkutató munkát, amelynek eredményeként napjainkban legalább 500 barlango... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Létrás-tetői-barlang
A napjainkban 1600 m hosszú és 165 m mély Létrás-tetői-barlang - vagy más nevén Szepesi-zsomboly - a létrás-tetői farakodó közelében, az István-lápa felé vezető szekérút mellett nyílik, jelentéktelen bejárattal. A Névtelen Kerek-hegy aljában, 548 m tszf. magasságban fekvő kis beszakadást már az 1950-es évek elején lelkes miskolci fiatalokból a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bolhási-víznyelőbarlang
Az 1970-es évek végén Budapestről Miskolcra tartó hétvégi vonatokon gyakran hangzott el a ,,Bolhás" név, amely nem az utazás körülményeire, hanem a legújabb barlangkutató búcsúhelyre, a bükki Bolhási-víznyelőbarlangra vonatkozott.
A Létrás-tető és a Jávor-kút közötti víznyelőkkel és berogyásokkal tarkított területen 654 m ts... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénz-pataki-víznyelőbarlang
A Bükk-hegység közepén, a pénz-pataki halastó közelében, 610 m tszf. magasságban nyíló víznyelőbarlangról 1953-ig gyakorlatilag mit sem tudtak. Egyike volt azoknak a kis víznyelőknek, amelyek a Bükk-fennsíkon fakadó források vizét szorgalmasan nyelik, de hóolvadások, nagy esőzések alkalmával előbb-utóbb a felgyülemlett hatalmas tömegű v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hajnóczy-barlang
Az odor-vári Hajnóczy-barlangot olyan alföldi gyerekek fedezték fel, akik azelőtt talán még barlangot sem láttak. A tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium tanulói ugyanis évek óta tábort vertek az Odor-vár tövében, s ismerkedtek a környék növény- és állatvilágával, régészkedtek, forrásokat figyeltek, s ellátogattak a hegy oldalában nyíló, már régóta ism... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kecske lyuk
A hamarosan Miskolc lakott területéhez tartozó Forrás-völgy minden helybéli által ismert ,,igazi" barlangja a Kecske-lyuk.
A patak szintje fölött néhány méterrel nyíló, tágas háromszög keresztmetszetű bejárata után az egyre jobban elkeskenyedő folyosót mintegy 400 m hosszan lehet követni, majd víz és járhatatlanul összeszűkült sziklafal... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A lillafüredi Forrás-mésztufabarlang
,,S hogy semmi ne hiányozzék, a természet barlangot is helyezett a völgybe, még pedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebbe nem fáklyákkal, hanem csak gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb, ez pótolja némileg a nagyszerűségét" - írta 1847. július 8-án Pet... |
|
|
|
|
|
|
|
|
BUDAI-HEGYSÉG
Budapest sok jelzője között ott szerepel a ,,barlangok városa" is, csakúgy mint a ,,fürdők" vagy ,,vásárok" városa. Ez nem túlzás, mert kevés olyan főváros akad még, ahol a föld alatt annyi szép és kiterjedt barlang lenne, mint itt.
Különlegességeit sajátos földtörténeti múltra visszatekintő fejlődésének köszönhe... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pál-völgyi-barlang 2.
A híres barlang ügye akkor kapott nagyobb lendületet, amikor 1926-ban az önálló Magyar Barlangkutató Társulat megalakulásával egyidőben megszervezték a Pálvölgyi Bizottságot Kadič Ottokár elnökletével. A barlanggal most már két testület is törődött, a Pannónia Turista-Egyesület Szakosztálya a barlang turisztikai fejlesztését, a Magyar Barlang... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pál-völgyi-barlang 3.
A Pál-völgyi-barlang klímaviszonyait több szórványos méréssorozat kísérelte már feltárni. 1957 nyarán Hégráth László a Lóczy-teremben 8,5-10,0, a belső részeken 6,5-8,2°C hőmérsékletet mért. A barlang leghidegebb szakasza a Színház és a Hosszú-folyosó. Ugyanekkor a Károly-kút vize 7,9-8,3°C-os.
1955-ben Suba Éva a barlangban algákat gyűj... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mátyás-hegyi-barlang 1.
Budapest és az egész Dunántúl leghosszabb, kb. 4200 m-es barlangja a III. kerületben nyílik. A Szépvölgyi úttól keletre, a Pál-völgyi-barlanggal szembeni Mátyás-hegy oldalában nyitott kőfejtőből indul, 203 m tszf. magasságban.
A barlanglabirintus története nem tekint vissza a hosszú múltra. Szabó József 1879-ben, Budapest geológiáját t... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A budai Vár-barlang 1.
Budapest szívében, történelmi negyedében fekszik az a hatalmas barlangpince-rendszer, amelyet régebben ,,Török-pincék"-nek neveztek, s összes hosszúsága meghaladja a tíz kilométert. A budai Várhegy márgasorozatát fedő teraszkavics s az azt borító hatalmas kiterjedésű édesvízi mészkősorozat határán természetes üregek sorozata könny... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bátori-barlang
Az Úttörő-vasút Ságvári-ligeti megállójához közeli, a Hárs-hegy csúcsa alatt nyíló Bátori-barlangot Szabó József, a magyar földtan megalapozója, 1879-ben a következőkben ismertette: ,,A Hárshegy keleti oldalának azon részében, közel a tetőhöz, a hol a Megalodus-mész üti ki magát, van egy barlang, melybe kötél segítségével 5-6 méter mélységre le... |
|
|
|
|
|
